Program címe: Improvizációs Színház
A tevékenység megnevezése: Előadás
Helyszín: Rákóczifalva, Kenderes, Szolnok
Időpont: 2021. június 1.-2021. november 30.
A Miért Ne Közhasznú Humán Szolgáltató Alapítvány pályázatot nyújtott be az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által kezelt, az Előadó-művészeti szervezetek 2021. évi tematikus egyedi többlettámogatása konstrukcióra, Improvizációs Színház címmel, melyet az irányító hatóság támogatásban részesített.
A támogatás összege: 2.000.000. Ft
Köszönjük szépen a támogatást!
Célkitűzés: Az alkalmazott módszer képes láthatóvá tenni, megjeleníteni érzéseket, mögöttes tartalmakat, attitűdöket. Az általa kínált vizuális megjelenítési forma célja a kiemelés, rálátás, tudatosítás és integrálás biztosítása.
Tartalma:
Improvizációs színház
- Playback
A színészek ebben az improvizációs műfajban a nézők által mesélt saját, személyes történeteket játszanak el. A mesélő történetét az ún. játékmester foglalja össze, aki közvetítőként vesz részt a nézők, a színészek és a mesélő között. Mindez természetesen előzetes megbeszélés nélkül történik. A „színpadon” személyes történetek, életesemények, álmok, vágyak elevenednek meg, amelyek katartikus erővel hívják életre érzelmeinket. Olyan alkalmak ezek, amelyek családias, meghitt hangulatban telnek, előadásaink egyszeriek és megismételhetetlenek.
A közönség tapasztalatokat szerezhet, tanulságokat vonhat le és vihet tovább magával az élet bármely területére. Ezen túl a műfaj speciális élménymegjelenítése olyan szinten hathat a nézőkre, amilyen szinten maga az élmény hatott, s ezáltal a feldolgozás is könnyebbé válik. Ilyen formában a playback színházi műfaj terápiás hatású is lehet.
Az előadás szerkezete:
- a közönség és a játszók közös melegedése rövid ismertető, majd hangulatok, érzések által
- a játékosok bemutatkozása
- a közönség találkozása egymással, a nézők beszélgetőtársat választanak és megosztják egymással egy saját történetüket
- a közönségből bárki elmesélheti történetét a színpadon lévő mesélő székében ülve (több történet lehetséges)
- ambivalens érzések bemutatása következik párokban, az előadást egy tabló zárja, ahol a játékosok felidézhetik egy aznapi szerepüket
- Fórum Színház
A színészek improvizációs módszerrel bemutatnak egy közösen létrehozott színdarabot, ez az anti-modell. A darab meghatározott, és olyan problémáról szól, melyről az alkotók tudják, hogy közelről érinti leendő nézőiket. A darab központi figurája, a főhős vagy protagonista nyomasztó helyzetbe kerül, amit egy másik szereplő, az elnyomó (oppressor) agresszív viselkedése okoz. A főhős megoldhatatlan problémája válsághoz vezet, ezzel végződik a bemutatott darab. A játékmester, aki a társulat és a közönség közötti összekötő kapocs szerepét tölti be, megkéri a nézőket, hogy segítsenek megoldani a főhős problémáját. Amikor a társulat újra eljátssza a darabot, a nézők közül bárki, bármelyik pillanatban megállíthatja az előadást Stop! felkiáltással, és elmesélheti saját ötletét, elgondolását a főhős helyzetének javítására. A néző beavatkozásával módosíthatja a főhős viselkedését, cselekedeteit és szavait, és ennek megfelelően változik a darab cselekményének menete.
- A főhős szándékát, motivációját, valamint a szituáció adott körülményeit azonban (hol, mikor, kik, milyen viszonyban és milyen körülmények között) nem lehet megváltoztatni! A többi szereplő feladata, hogy úgy alkalmazkodjanak az új változathoz, úgy improvizáljanak, hogy egyúttal következetesek maradjanak figurájuk jelleméhez, és továbbra is próbálják megvalósítani a figura eredeti szándékát. Egy-egy kérdéses helyzetet vagy jelenetet több néző is módosíthat és a játékot vezető a közönség véleményének figyelembevételével dönti el, hogy melyik új változat javított a főhős helyzetén, és melyik vezet a probléma megoldásához. Ha több jó megoldási javaslat érkezik, a játékmester választja ki a dramaturgiailag legmegfelelőbbet, és a játék ebben az irányban halad tovább.
- A többi játszó szerepét is meg lehet változtatni.
Beszámoló:
A program első fellépése Rákóczifalván valósult meg a helyi ifjúsági klubban. A klub tagjai helyi középiskolások. Az előadás témája a klub működése, a tagok elköteleződéséről szólt. Az előadás, a közösen megélt élmények, érzések színpadi megjelenítése tovább növelte ezt az összetartó erőt. A program módszere volt a playback módszer volt.
2021. októberében Kenderesen a helyi általános iskola 7. és 8. osztályos tanulóinak játszottunk. A programot a helyi iskolával való jó együttműködésünk tette lehetővé. A program hátrányos helyzetű gyermekeket ért el. A program keretében az előadás során rengeteg történetet meséltek a fiatalok. A hetedikesek előadásának a Barátság volt a hívó szava. Rengeteg közös élményről, érzésről számoltak be a résztvevők. Megjelentek képek a közös biciklizésekről, fociról, csajos időtöltésről és megélt ünnepekről és osztálykirándulásokról. Az előadás megnövelte a barátság értékét.
A nyolcadikosok hívó szava a pályaorientáció volt. Itt mindenkinek lehetősége volt a pályaválasztással kapcsolatos frusztrációit, szorongásait kimondani. Éreztük, hogy nagy súly nyomta a vállukat vajon jó döntést hoznak e? Lehet e 14 évesen egy életre szóló döntést hozni? Mennyire szólnak bele a pályaválasztás menetébe a szülői elvárások? Valamint mennyire tartom értékesnek magam? Vagy az értékskála melyik részén helyezem el az általam választott szakmát? Ezek a kérdések mind-mind megfogalmazódtak az elmondott történeteik érzéseik során. A színpadon pedig minden érzés és történet szimbólikus alakban visszatükröződött. A játékokban megjelentek erőforrások, jövőképek, amely maradandó emlékként vihettek haza a résztvevők és ha szükségük lesz rá, előhívhatják emlékezetükből, hogy megerősödve mehessen tovább a pályájuk során.
Szolnokon két helyszínen ugyanazzal a közösséggel dolgoztunk egy rendkívül mély témában, mégpedig az iskolai bántalmazás, otthoni bántalmazás témájában. Ezt a nehéz témát fórumszínházas technikával dolgoztuk fel.
Két konkrét jelenetet tettünk fel a színpadra, aminek a cselekményét már a fiatalok szőtték tovább, és úgy alakultak az események, hogy minden probléma gyökere előkerült.
Az előadások fejlesztették a spontaneitást, a kreativitást, a verbális és non verbális kifejezőkészséget. Elősegítették a szociális kompetencia fejlődését és az emocionális fejlődést, valamint segített a megfelelő társas kapcsolatok kialakításában. Mindemellett hozzájárult a megfelelő önismeret, énkép kialakításához, az identitás alakulásához.